Csakúgy, mint egy autó, készülék vagy maga az internet, nem kell tudnod, hogyan működik a blockchain ahhoz, hogy használhassa. Azonban hasznos lehet egy alapvető ismerete ennek a forradalmi új technológiának.

Először is két alapvető fogalomra kell figyelnünk: a csomópontra, amely mindazokra a hálózati számítógépekre vonatkozik, amelyek letöltötték a blockchaint a memóriájába, és szoftvereket használ a frissített információk valós időben történő terjesztésére, és a bányászra, amely a tranzakció irányításáért felelős gépek, köszönhetően a nagy teljesítményű számítógépeknek és egy komplex érvényesítési protokollnak.

Összefoglaló módon kifejtve, a rendszertagok felelősek a blokkokban szereplő tranzakciók generálásáért, amelyeket regisztrálnak és továbbítanak a hálózat összes csomópontjára. Ez lehetővé teszi, hogy minden csomópont mindig naprakész információkkal rendelkezzen (például ha több ember dolgozik egyszerre egy megosztott Google Dokumentum dokumentummal).

A blokkláncon keresztüli tranzakciókat elektronikus pénztárcákból vagy pénztárcákból végzik, amelyek titkosított fájlok, amelyek nagyon hasonlítanak egy bankszámlára. Ezek az e-pénztárcák nyilvános kulccsal és privát kulccsal rendelkeznek. Az első egy 26 és 35 karakter közötti alfanumerikus karakterlánc, amely egy számlaszámmal egyenértékű. Ezért az ügylet címzettjének meg kell adnia nyilvános kulcsát a kibocsátónak. Ezzel szemben a privát kulcs az egyes felhasználók pénztárcájából származó műveletek engedélyezésére szolgál, amelyet aszimmetrikus kriptográfiának neveznek.

Mindenféle tranzakció mindenféle pénztárcából és kapcsolódó alkalmazásból folyamatosan készül a hálózaton. Ha csomópontok észlelik, ezek a műveletek az ellenőrzésre váró tranzakciók kapcsolatkészletének néven ismert részévé válnak. Amikor ez megtörténik, a bányászok kiválasztják ezeket a meg nem erősített műveleteket, hogy új tranzakciós blokkot hozzanak létre velük.

A blokk egy karakterlánc azon részei, amelyek a megerősített tranzakciók készleteit csoportosítják, és a következő elemekből állnak:

  • Alfanumerikus kód, amely az előző blokkhoz kapcsolódik.
  • Egy tranzakciós csomag.
  • Egy második alfanumerikus kód, amely a következő blokkhoz kapcsolódik.

Minden blokkot hozzáadunk a sztringhez kriptográfiai hash vagy hash segítségével, vagyis a különböző matematikai műveletekből származó kód töredéke, amely bármely adatgyűjtésben ujjlenyomatként működik. Bitcoin esetében például az SHA256 Hash néven ismert funkciót használják, amely 64 számjegyű hexadecimális számot hoz létre. Azonban egy másik típusú kriptovaluta, például az Ethereum vagy a Litecoin, különböző eljárásokat alkalmaz.